Zsebfilozófia

Minden a titkokról szól...a zsebek is... A titok nem pusztán elrejtése valaminek. A beavatás és a beavattatás élményét adja. A zsebek erre kiválóan alkalmasak... Gimnazistaként olyan dögnehéz volt az iskolatáskám, hogy megfogadtam, felnőttként kizárólag a zsebeimet fogom hasznosítani és ami abba nem fér, azt nem viszem magammal...más kérdés, hogy az élet úgy hozta, hogy akkora táskákkal rohangálok, hogy még váltóruha és - cipő is bele fér... Szóval a zsebek... Megint a férfiak... ...aprópénzzel, elhasznált villamosjegyekkel, papírzsebkendővel, drótdarabokkal, apró szegekkel, szemüveggel és sok hasonló csodával teli zsebeik vannak...izgalmasan csörög, zörög, furcsa formája van, ahogy a sok apró tárgy kidomborítja. Az én zsebeim is ilyenek voltak mindig...tele a legrejtélyesebb holmikkal. A csodák pedig akkor születnek, ha ezek a holmik a maguk titkos élete folytán egymás mellé kerülnek, összegabalyodnak, egymáshoz ragadnak, rácsavarodnak, elhasználódnak, a felismerhetetlenségig megváltoznak. A zsebekben titkok születnek... A zseb olyan, mint az élet. Van, hogy hatalmas, eltűnik benne minden, van, hogy apró és finom, épp csak a zsebkendőnek van helye. Van úgy, hogy lapos, van, hogy izgalmasan redőzött, hajtogatott, bővül és szűkül szükség szerint. És van olyan is, hogy használhatatlan, mert nincs is ott zseb, csak úgy csinálunk, csak egy szegély van, vagy van zseb, de összeöltötték a nyílását, és a ruha tulajdonosa sosem bontja ki, nehogy eldeformálódjon. Ez az én zsebfilozófiám...

#photo