Ahol a szerelem lakik

A hasunk...Sok nőnek tulajdonképpen az jelent problémát, hogy teste közepét elfogadja.

Míg régen a teltség a jómód, a bőség, a termékenység jele volt, mára a has előnytelen tulajdonságokat juttat az emberek eszébe. Egoizmust, mohóságot, fegyelmezetlenséget. Érdekes, ahogy a kommunikáció paradoxszá válik: a bőség elutasítása a jólét hajszolásával együtt...

A nők nem kevesebb mint 71 százaléka véli úgy, hogy hasa túl kövér, túl "lötyögős", egyszerűen felesleges. 25 évvel ezelőtt még csak 50 százalékuk gondolta így.

http://www.haszonnoknek.hu/masodik-otthon/1543-2015-12-10-11-27-57.html Férfias kihívásokkal teli világunkban a termékenység és az anyai vonások iránti kereslet meglehetősen visszaszorult? Pedig a női has különlegessége épp abban rejlik, hogy kilenc hónapig otthont ad egy fejlődő életnek, hihetetlen méretűre tágul, majd vissza húzódik, jóformán nyomtalanul...

Persze, a hasizmok nélkül a gerincünk és a hátizmaink nem tudnák megtartani a törzsünket. Egyes elméletek szerint a has feszessége, vagy ernyedtsége tükrözi az ember belső erejét, tartását. De ugyanarról beszélünk?

A párnás hasról, vagy az ernyedt izomzatról?

Ez két külön dolog!

Miért veszítsük el a nőies formáinkat? A lágyságot? Az érzékiség forrásait? Egy férfi számára miért lenne vonzó egy másik keményre gyúrt, gyakorlatilag férfiassá tett test?

Arányok! Megint az arányok! Lehet az izomzatunk feszes, mégis ezzel együtt megtarthatjuk nőiesen lágy idomainkat! Nem kell szálkásra edzeni a testünket, de mindenképp fontos a szép testtartás és főleg a jó támaszték - kisebb az esélye még a csontritkulás okozta károsodásoknak is.

Hölgyeim! Nők vagyunk! Varázslatosak! Ragyogóan gömbölyded formákkal! Vagy nem...mit számít?

A lényeg, hogy tudjuk viselni. Elegánsan, viccesen, kedvesen, erővel, vagy lágyan. Önmagunkat...a Nőt.